Hogyan fejlődjek a felelősség-vállalás megvásárlása nélkül?

Kédések a felelős viselkedésről

Ha megfogadtad a tanácsunkat, és kipróbáltad magad a programozás területén, akkor most készen állsz a következő lépésre. Létre kell hoznod magadban egy öntanulási hozzáállást, méghozzá a felelősség-vállalás elfogadásán keresztül.

Tedd fel magadnak a következő kérdéseket:

  • Vállalom-e a teljes felelősség-et önmagamért? Vállalom-e a teljes felelősség-et a céljaimért, az eltöltött időmért?
  • Mi az, ami akadályoz a céljaim elérésében? Mi az, ami miatt csődöt mondhatok tanulás közben?

Probléma a rendszerrel

A hagyományos, szervezett oktatásban olyan képzésben veszünk részt, amelyet megszerveztek nekünk. Hozzáértő emberek leültek és megegyeznek abban a kérdésben, hogy mit tartanak megfelelő oktatási anyagnak és módszernek az átlagember számára. Ez eddig rendben is lenne így, de sajnos olyan nincs, hogy “átlagember”. Mindenkinek más a tanulási kapacitása és az ideális tanulási metodikája [https://www.zsoltnagy.eu/know-your-learning-style/]

Ha arra kényszerítünk 20-30 vagy akár 300 összezárt embert, hogy ugyanolyan módszerrel és ugyanannyi idő alatt tanulja meg ugyanazt az anyagot, akkor bizony eléggé elnagyoltan oktatunk. Ez természetesen vonatkozik a tanfolyami képzésekre is. Gondoljunk akár egy angol nyelvi kurzusra, ahol a nyelvi szint ellenőrzése ellenére is nagyon eltérő szintű tanulók lehetnek egy csoporton belül.

Ez már önmagában is hatalmas probléma, és akkor még nem is beszéltünk a tanulási módszerek különbözőségéről. Az ilyen csoportban résztvevő tanulók egy része unatkozik, egy másik része pedig már régen elveszítette a fonalat. Továbbá az is mérlegelendő, hogy mennyi ideje jut a tanárnak egy tanulóra. Egy 20 fős csoportban például 5% aktivitás jut minden tanulónak átlagosan. Ez nem tekinthető hatékony oktatásnak.

Mi kell egy végzettséghez?

Nem is ez a legnagyobb probléma a szervezett csoportos képzésekkel. Gondoljunk csak bele. Ha beiratkozunk egy képzésre (legyen az egyetemi képzés, egy tanfolyam, vagy egy bootcamp), akkor nem csak az átadott anyagért fizetünk, hanem az ígéretért is, hogy a képzés végén lesz belőlünk valaki.

Én például fejlesztőmérnökként végeztem az egyetemen, Zsolt műszaki informatikusként. A képzésünk elején mindkettőnknek adtak egy ígéretet. Azt mondták, hogy ha itt töltünk 5 évet és sikeresen teljesítjük az összes vizsgát, akkor mérnök lesz belőlünk. Így is lett. És ehhez valóban nem kellett volna mást tennünk, csak amit kértek: hallgatói jogviszonyban maradni 5 évig és teljesíteni a vizsgákat. Nem tudom, hogy feltűnt-e, de a két igénypontban csak közvetetten szerepel a szaktudás megléte.

Igen, egy egyetemet el lehet végezni úgy is, hogy energiaminimumra törekedve valahogy átmész a vizsgákon és a képzésed végén kapsz egy ugyanolyan diplomát, mint mindenki más. Ebben az esetben viszont a diplomád értéktelen lesz, mert nincs mögötte használható tudás. A képzés végén fel fogod tenni magadnak a kérdést, hogy – ugyan elvégeztem egy képzést, de – mégis mihez értek?

A felelősség-vállalás

Mit tehetsz azért, hogy elkerüld ezt a kellemetlen helyzetet? Mit tehetsz azért, hogy a képzésed végén ne egy értéktelen diplomát kapj? Mit tehetsz azért, hogy a tanulással és fejlődéssel eltöltött idő ne kidobott idő legyen? A válasz egyszerű: vállald a teljes felelősség-et a fejlődésedért! Ne hagyd, hogy bármilyen szervezett képzési program levegye a válladról ezt a terhet. Ha megfizetsz egy intézményt, hogy helyetted vállalja a felelősség-et az eredményeidért, akkor egy hatalmas motivációs tényezőt húztál át egy tollvonással.

Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy ne vegyél részt egyetemi képzésen, tanfolyamokon vagy bootcampeken. Csupán azt állítom,hogy ne engedd át a képzés szervezőinek a felelősség-et a saját sorsodért. Tudom, nagyon kényelmes és felszabadító úgy beiratkozni egy képzésre, hogy ígéretet kapunk a jövőbeli tudásunkra. De hidd el, ez csak egy illúzió. Jól esik a léleknek, hogy valaki a gondunkat viseli, valaki kalauzol minket egy esetenként rögös úton. Viszont ezzel a gondolatmenettel csak kiszolgáltatottá és gyámoltalanná válsz.

Ha nem vállalod a felelősség-et a fejlődésedre fordított időért, hanem rátolod ezt a felelősség-et az intézményre, akkor annak komoly teljesítmény visszaesés lesz az eredménye. Ez pedig egyértelműen erősíti benned az áldozat szerepet, amely szöges ellentétben van a magabiztos és használható szakember fogalmával.

Ne légy áldozat!

Ne légy áldozat! Senkinek ne engedd át a felelősség-et a saját fejlődéseddel kapcsolatos döntésekért. Neked kell tudnod, hogy hova szeretnél eljutni és mit vagy hajlandó megtenni ezért. A fejlődésedet bármilyen képzési rendszerrel segítheted, de az irányokat neked kell tisztáznod. A tanulásra fordított időt is neked kell beosztanod. A tanárok, mentorok szaktudásában többnyire bízhatsz, de a számodra ideális módszertant és specializációt neked kell kijelölnöd. Ezt senki nem teheti meg helyetted. A programozóvá váláshoz bátran és határozottan kell teljes felelősség-et vállalnod. 

Okosan használd őket! A felelősség maradjon a tiéd!

A képzések hatalmas segítséget tudnak nyújtani neked a fejlődésben. Ha felelősen használod őket, akkor felgyorsíthatják a haladásodat. Viszont ha a felelősség áthárítására is használod őket, akkor többet ártanak, mint használnak. Akár részt veszel szervezett képzésen, akár nem, két módszer javasolnánk neked. Ezekkel hatékonyabbá teheted a haladásod. De erről majd legközelebb.

Anyagaink folyamatosan bővülnek, ezért érdemes külülnézned a www.programozaskarrier.hu oldalunkon, illetve Youtube csatornánkon is.

Innen folytatjuk a következő anyagban.

Scroll to Top